Kerülj közelebb! a Kreatív videóriportja

Roló kritikák

http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=35629:hatha-megis&catid=13:szinhazonline&Itemid=16

http://nol.hu/kult/mgp__norveg_nepszinmu

http://szinhaz.blog.hu/2010/05/30/rolo_tap_szinhaz

http://kultura.hu/main.php?folderID=952&articleID=301640&ctag=articlelist&iid=1

FOTÓK

http://foto.szinhaz.hu/main.php?g2_itemId=12607

http://kni7.wordpress.com/2010/05/27/rolo/

http://kortars.freeblog.hu/archives/2010/05/28/Friss_probafotok_-_ma_este_osbemutato/

Nem vagyok a barátod- sajtóvisszhang

http://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20090203-kinek-volt-a-legjobb-melle-a-szemlen-intim-fejloves.html

http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/20091219-2009-a-moziban-legvaloszinubb-hogy-megijedne-tole-egy-pszichiater.html

Karlovy Vary Filmfesztivál az MTV Több mint mozi című műsorában

http://www.youtube.com/watch?v=N7Kx0qgd6kw

A pr megítélése a környező országokban

A 2 hét múlva megjelenő Magyar Reklám számos érdekes cikket tartogat. Ez még húsbavágó is, ha vannak egyéb sztorik ebben a témában, szeretettel várom!


Hasonlóságok és különbségek a közép-európai régió marketingkommunikációjában

Szerző: R. Nagy András



Miért szerepelhet az AXE csokiembere egy cseh televízióműsorban, és miért pixelezik ki még a pólókon lévő céglogókat is a magyar tévéprodukciókban? Vajon nálunk a márka – legalábbis a törvényalkotók szerint – nem része a hétköznapi életnek, ott meg igen?Milyen a PR, ill. a PR-típusú megjelenések megítélése a környező országokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ anyagunkban.

Amikor Közép-Európa marketingkommunikációs piacáról esik szó, sokszor elhangzik, hogy a távoli cégközpontokból (London, New York) homogénnek tűnő régióban micsoda különbségek vannak az egyes országok között. Az elmúlt időben a szaklapokban ill. szakmai site-okon, blogokon sok-sok írás született a médiapiaci különbségekről, sokan és sok helyen keseregtek már azon, hogy egyes szomszédos országok kreatív teljesítménye mennyivel előttünk jár.
Mivel a jelenlegi gazdasági folyamatok és egyéb sokszor idézett és elemzett tényezők hatására egyre inkább felértékelődik a médiatartalomba kerülés „művészete”, mindenképpen érdemes körülnézni, hogy e területen milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik Európának ezt a sarkát.

Médiastruktúra

Mivel a médiakapcsolati munkát alapvetően meghatározza a média szerkezete, illetve a fogyasztók médiafogyasztási szokásai, körképünket is érdemes ezzel a területtel kezdeni. Bár sokan talán éppen az ellenkezőjét gondolják, a magyar médiapiac számos területen fejlettebb, mint a környező országokban – mondta Makkay János, az Unilever kozmetikai és vegyi üzletágának összesen hat országért felelős marketingigazgatója. Tény, hogy a lappiac vagy például a televíziós piac sokkal szegmentáltabb, mint a szomszédos országokban. A magyarok tévés érdeklődésének megfelelően a teljes egészében vagy részben magyar nyelven országosan is fogható csatornák száma meghaladja a nyolcvanat, amely a régióban mindenképpen kiugró adat.
A médiapiac fejlettségével kapcsolatban hasonlóan vélekedik Mihók Attila, a Ringier Kiadó ügyvezető igazgatója is, aki szerint e területen például a dél-szláv államok vagy Románia, Ukrajna körülbelül 6-8 évvel van lemaradva mögöttünk, bár – főként a nemzetközi cégek helyi aktivitásnak köszönhetően – rendkívül gyorsan fejlődnek.
Csehország bizonyos szempontból kiemelkedik a régió többi országa közül. Egyrészt a tévés piacot a gyakorlatilag oligopol helyzet jellemzi, azaz kevés de nagyon erős csatorna határozza meg a viszonyokat. Ez egyrészt jelentősen megdrágítja a fizetett hirdetéseket, másrészt némiképp elkényelmesíti a csatornákat, akik nem igazán hajlanak az innovatív megoldásokra – tette hozzá Makkay. A lappiac is mutat hasonló vonásokat: kevesebb lap jelenik meg, ugyanakkor viszonylag nagyobb példányszámban – teszi hozzá Patrik Schober, a Prágában és Pozsonyban is tevékenykedő, a Worldcom PR Group kötelékébe tartozó Pram PR-ügynökség vezetője. Konkrétumként emeli ki, hogy az 5 napilapból 4 példányszáma meghaladja a százezret, melyek közül kettő a háromszázezret is.
A sajtópiac és a PR munka összefüggéseire rámutatva Mihók azt is kiemeli, hogy ahol a napilap drágább és a terjesztési költségek kedvezőbbek, ott a print média kevésbé van ráutalva a hirdetésekre, ami a tartalom-előállítás folyamatain is érezhető.

A barikád két oldala

Gyakran hangoztatott, kissé persze túlzó és felületes elképzelés, hogy a PR-esek és az újságírók lényegében egymással szemben, sőt szinte harcban álló erők, akik között semmiféle együttműködés nincs. Ennek van némi valóságalapja, ám az is tény, hogy a két oldal kooperációjának szintje régiónk egyes országaiban más és más. Részben ennek is köszönhető az a magyar PR-es berkekben közhelynek számító felvetés, hogy Csehországban biztosan sokkal könnyebb PR-ezni. Több kollégával is beszéltem, akik gyakran kapnak „Bezzeg a csehek…” kezdetű leveleket nemzetközi ügyfeleiktől a PR-kampányok nemzetközi összehasonlítása során.
Makkay János az AXE csokiember kampányának eseményeivel illusztrálja a különbséget a cseh és a magyar médiában rendelkezésre álló lehetőségek között. Miközben a márka kampányának jellegzetes figurája nálunk kizárólag a reklámblokkban kaphatott helyet, a cseh Ocko TV különböző műsoraiban minden gond nélkül megjelenhetett. Ennek az okai valószínűleg nem a szabályozás eltéréseiben keresendők, mert prágai PR-es informátorunk beszámolója szerint a márkák képernyőn való megjelenítése elvileg ott is igen korlátozott.
Aki jobban rá van szorulva a pénzre, az biztosan rugalmasabb – teszi hozzá Mihók Attila. Szerinte minél keletebbre haladunk, annál könnyebb az átjárás a hirdetési osztály és a szerkesztőség között, ami egyes helyeken nagyon erőszakossá teszi a hirdetőket. Természetesen név nélkül, de több olyan példát is említett a Szerbiában töltött időszakából, amikor egyes hirdetők közvetlenül őt, azaz a kiadó vezetőjét hívták, hogy egy-egy megjelenés sorsát próbálják egyengetni.
Közvetlen és távolabbi északi szomszédainknál a PR-esek és újságírók viszonya Patrik Schober szerint korrektnek mondható – főleg, ha mindkét fél betartja az etikai normákat. Természetesen ott is előfordul, hogy a média minden áron a pénzes megjelenés irányába próbálja terelni a dolgot, de szerinte nem ez az általánosan jellemző.
A több országában is tapasztalatokat szerzett magyar szakemberek szerint a hazai PR-szakmának sincs szégyenkezni valója régiós szinten. Valószínűleg a fejlettebb médiapiacnak is köszönhetően a PR-szakma nálunk néhány évvel előrébb jár. Ráadásul ezekben az országokban az újságíróképzés és a PR-szakemberek képzése is gyerekcipőben jár, aminek szintén jelentős hatása van a piacra, elég csak az etikai normák betartására vagy a PR-kampányok minőségére gondolni.

Életünk része?

Márka. Egyes országokban a médiatartalom persona non grata-ja. Máshol azonban a hétköznapi élet szerves részének tekintett, és ezáltal a szerkesztőségi tartalomban is megjelenített valami. Nem e cikk témája azt vizsgálni, hogy a fenti különbség oka miben keresendő, az azonban biztos, hogy Magyarországon az újságírók, szerkesztők általában távolságtartóan viszonyulnak a márkákhoz, nem szívesen beszélnek ezekről (különösen nem pozitív kontextusban).
Ennek ellenére lehet találni olyan eszközöket, amelyek képesek átütni ezt a furcsa falat. Az Unilever életében az egyik ilyen topic a Dove Igazi szépség kampánya volt – idézi fel a marketingigazgató. Egyrészt a különösen szenzitív témának, másrészt a szerkesztőségekkel kialakított speciális együttműködésnek (exkluzív tartalmak bizonyos kiadóknak stb.) köszönhetően a kampány során sikerült elérni, hogy maga a márka is kellő súllyal megjelenhessen az anyagokban.

Konklúzió

Bár nagy divat nálunk az önostorozás, és kétségtelen tény, hogy a magyar néplélek egyik legkedvesebb „műfaja” a nyilvános sopánkodás, a megkérdezett szakemberek válaszait összegezve annyit elmondhatunk, hogy a médiapiac és a PR szakma fejletségét tekintve nincs szégyenkeznivalónk a régió többi országával összehasonlításban. Az pedig csak a PR-sek ügyességén (meg néhány egyéb tényezőn…) múlik, hogy sikerül-e megtalálni azokat a témákat, amelyekkel a hazai sajtómunkások márkaüzenetekkel kapcsolatos ellenkezése is lefegyverezhető.

mellszépségverseny '89