2007. július 28., szombat

Experience, haha

Tegnap volt a bankos filmünk rafkatja (rough cut). Az ügyfelünknek nagyon tetszett, szerintem sem vállalhatatlan, sőt ebben a műfajban most ősszel tán a nézhetőbbek között lesz. A színészi munka igazán jó, a rendezőt is dícséret illeti. Persze, az elfogadás után, mit is csinálhattunk volna,mint kedvenc reklámjainkat mutogattuk egymásnak. Bisztray Sanyi ezt mutatta:

majdnem szétnyílt a műtött-varrományom, annyira szétestem tőle! Nézzétek!

2007. július 21., szombat

Előteszt politikusokkal

A mi kis laboratóriumunk, a politika világosan megmutatja az utat, amelyet a márkagazdáknak is el kell fogadniuk. Ha fogást találnak rajtad: véged!

az index.hu cikke (katt!)

Nem mindenki hal bele a cigizésbe

ez a lényegi mondanivalója a csatolt filmecskének. Nem lövöm le a poént, de azért megnézném egy magyar adaptációját. Most büszke vagyok, hogy 2 hete nem gyújtottam rá...


Fülbemászó, mi?

2007. július 19., csütörtök

önidézés

Bevallom, ezt nem most írtam. A lassacskán megjelenő nyári Magyar Reklám bevezetőjét kopizom ide, amelyben egy olyan banki kampányról áradozom, amelyet bármikor, szemrebbenés nélkül örökbefogadnék!

Hosszú idő után először kihagytam Cannes-t. Le a kalappal a szervezők előtt: a jelen szavának engedelmeskedve olyan weboldalt rittyentettek az Oroszlán gálának, hogy egy irodában elkészített hűs koktéllal szinte teljes az élmény. Szinte, mert egy brigád hátát szívesen meglapogattam volna.
A hozzám hasonló megfelelő anyagi helyzetben lévő AB-k (nem vércsoport) gyakran találkoznak „százalékos” banki befektetési termékekkel, amelyeket rendszerint (mivel ugye ez halálosan racionális döntést feltételez) dögunalmas és nagyon biztonságos kommunikációs bástyával vesznek körbe. Épp az első cannes-i díjátadók napján bontottam fel privátbankom „exkluzív” levelét, amelyben egy nagy négylevelű stocklóhere és egy óriási tizenvalahányas (nem emlékszem pontosan, kidobtam azonnal) százalék buzdított újbóli lekötésre, házon belüli megtakarításra. Lélekben már eltemettem ezt a terméktípust, amikor megláttam a spanyol Shackleton (a lehetetlent nem ismerő brit Antarktisz-felfedező után, a szerk.) ügynökség munkáját a Cannes-i Promo kategória csúcsán www.canneslionslive.com/direct/. Mint oly sokszor, a megoldás itt is az utcán hevert. Pontosabban napjaink modern spanyol folklórjában.
Történt ugyanis, hogy Julien Lopetegui, egykori barcelonai focikapus, aki tavaly, a németországi vébé idején szakkommentátorként dolgozott a meccseket közvetítő televíziós csatornának, élő műsorban, egy mondata kellős közepén elájult a stúdióban.


Mindenki azt találgatta, mi történhetett, míg a Shackleton munkatársai néhány hónap múlva meg nem oldották a rejtélyt. A történést összekapcsolták megbízójuk, a Banko Gallego kampányával, és a maguk módján befejezték a közvetítés felvételét.

A videomegosztókon terjesztett filmből kiderült, hogy Lopetegui a súgótáblára kézzel ráfirkált hihetetlenül magas kamat ígéretétől esett össze. Mindezt meglepően, de stílusosan, finoman, a sztorit nem agyonvágva, szórakoztatva tudatták a film készítői. Ráadásul ezek az elvetemültek arra is rávették Lopeteguit, hogy adja a nevét a banki termékhez. Reklámosok, péeresek, marketingesek és banki termékfejlesztők egymás vállán sírtak a gyönyörtől.
Hogy miért? Azért, mert az alternatív és direkt csatornák átlagon felüli sikeressége mellett a piacvezető gazdasági napilap (Expansión) egészoldalas cikket közölt az akcióról, és mert a kitűzött célhoz képest 132 százalékkal több új ügyfél; a meglévő ügyfelek részéről pedig 157 százalékkal több befektetés állt a házhoz.
Ugye, hogy a jó banki kommunikációhoz ideje volna eldobni a biztonságos, öreg kaptafát? Használjátok a fejeteket, forgassátok a Magyar Reklámot és fektessétek a pénzeteket a NAGY ÖTLETBE!

Eddig a cikk. A slusszpoén az, hogy azóta megnyertük egy bank befektetési kampányát, úgyhogy kiderül, hogy a lelkesedésből mennyit sikerül átnyomni a magyar valóságba!

Régi kedvencek

még kezdőként palléroztak. ezt pl. zsűriztem az EPICán

Gauloise reklám (németül!)

ezt sokan ismeritek, de először látni Cannes-ban, az kábé olyan mint amikor véletlenül herén találnak egy túlfújt focilabdával. Persze az utóhatás összehasonlíthatatlan!



ugye azóta 100000 féle változatot kreáltak a felhasználók, ez volt az első kampányok egyike, amely online képes volt nagy huzatot csapni. Magyar példaként egyedül az Apa kezdődik ugrik be. Bár az nem csak a felhasználóknak jött be, szíve szerint 10 marketingesből 8 azt a filmet reprodukálná... respect megrendelő!

Idekopizom azért az én kedvenceimet:




ja és a legjobb: asszem ez 2000-ben nyert cannes-ban fődíjat. Előző nap azzal a két faszival ittam, akik elkövették. Sík hülyék. Mondjuk a nagy ötlet az volt, hogy a főszereplő csávót (ő is rendezte a filmet) felkérjék, hogy csinálja meg egy már meglévő obszcén rövidfilmjének a kommersz rimékjét.

2007. július 18., szerda

Bejött a Nike edzőváltás

Ez meg a Nike cannes-i online fődíjasa. Ugye ott meg az történt szerényen, hogy Phil Knight, aki még sehonnai cipőházaló volt, amikor a Wieden+Kennedy márkát csinált a portékáiból, nem átallotta azt mondani tavaly, hogy a W+K nem ért az online-hoz, holott az a jövő, úgyhogy kivágta őket, mint a macskát szarni. Jött az RG/A és ez lett. Igaz lett.


Közben persze mi is megnyertük a Nike-t, pont ezt a kampány fejlesztjük, lokalizáljuk (meg najó picit adaptáljuk). A sztori azért így teljes :-)

CP+B magyaros

tisztára itthon érzem magam. távolról csodált bezzeg-ügynökségemet, a Crispin Porter+ Bogusky-t temetik a bloggerek. Tűlnőtte magát, már nem az, ami régen...

Íme az apropó és alatta a kommentek.

http://www.adpulp.com/archives/2007/07/manufacturing_g.php

nyilván cannes számomra fokmérő és a legkúlabb -integrated- kategóriában kétszer egymás után nyerni az valami. majd ha jövőre szart se nyernek, kiszeretek belőlük.

addig is a hogyan hozzuk vissza a sírból a Burger Kinget 2. fejezete (tavaly nyerték ugye):

http://www.canneslionslive.com/titanium/

és ez az ami szintén kész! Ogilvy forog a sírjában, de Porsche Hungáriánál is erősen megszorítják a kényelmes bőrfotel szélét tőle - bazeg, rommá tört autó a packshotban?!?



Tavaly kutakodtunk kicsit a VW-nél és kiderült, hogy a német főhadiszállón sem tapsikolnak az amerikai hang miatt. De ugye egy olyan piacon, ahol szarban van a márka, ott lehet nyuszinak hívni a Polo-t , meg fell KELL kérni a CP+B-t, hogy segítsen. Pl. így. meg ahogy tavaly, azzal az elvetemült Fargo-hős Peter Stormare-rel:



ez még most is üt! vídab, reprezenting dajcsland! ezek állatok!



nem beszarásjó? és itt ilyet miért nem lehet?????



German engineering in da house, yeahhhh!

2007. július 13., péntek

Táp spontán

album a TÁP Színház Voltos kulisszái mögül! http://picasaweb.google.com/csaba.gosztonyi/TP_A_VOLTON